A szív kertjéből

Osman Nuri Topbaş

Altınoluk magazin, 2000 november

Imám Kusejri azt beszélte el:

Miután a khoraszáni szultán, a hős Amr ibn Lejsz meghalt, egy igaz ember látta őt álmában, s megkérdezte tőle:

- Hogyan bánt veled a Mindenható Allah?

- Uram megbocsátott nekem! – felelte Amr ibn Lejsz.

- Mi miatt bocsátott meg neked Allah? Mit tettél életedben, amivel a megbocsátást kiérdemelted?

Amr ibn Lejsz azt felelte:

- Egy napon felmentem egy magas hegyre, s onnan néztem le a katonáimra. Sokaságukat és erejüket látva azt gondoltam: „Bárcsak Allah Küldötte (s.a.w.) idejében a seregemmel együtt részt vehettem volna a hadjárataiban, s azon szerencsések közé tartozhattam volna, akik az életüket áldozták érte!” s e szándékom és vágyam miatt a Mindenható Allah kegyelmében részesített, megbocsátotta a bűneimet és végtelen kegyeivel ajándékozott meg.

Ez a történet is azt mutatja, hogy az őszinte szándék, az ikhlasz mennyire fontos a hívő életében. A szolga őszinte szándéka és elhatározása miatt megkaphatja egy cselekedet jutalmát és áldásait még akkor is, ha ténylegesen nem tette meg azt. Hiszen Allah Küldötte (s.a.w.) azt mondta:

Egy hívő szándéka (a célja és az ikhlasz) jobb, mint a cselekedete.”

Mert ezek a szív cselekedetei. Az Iszlám szerint pedig egy cselekedet értéke az azt kiváltó szándékkal és ikhlasszal arányos. Vagyis egy cselekedet aszerint ítéltetik meg, hogy mi volt a cselekvő célja. A hadísz is ezt támasztja alá:

A cselekedetek a szándék szerint valók.”

Ezért minden jótett, s elsősorban az istenszolgálat alapfeltétele az, hogy Allah megelégedését keresve végezzék. Ez pedig csak az ikhlasz által lehetséges. Az ikhlasz azt jelenti, hogy a szolga a cselekedetet kizárólag a Mindenható Allah megelégedéséért végzi, s nem vetül rájuk az önző érdekek árnyéka. Amilyen a lélek a testnek, olyan az ikhlasz a cselekedetnek. Az ikhlasz nélküli cselekedet meg van fosztva lényegétől, s nem eredményez mást, mint fáradtságot. Istenszolgálatunk minőségét és fokozatát úgy tudjuk jobbá tenni, ha minden cselekedetünket valamilyen isteni célhoz kötjük.

Valójában az ember, akit a Mindenható Allah számos más teremtménnyel közös tulajdonságokkal teremtett, úgy valósíthatja meg a teremtésében rejlő tökéletességet, és menekülhet meg attól a csapdától, hogy az evilági, testi vagy lelki tökéletességet tegye meg céljának, hogy az isteni megelégedés szolgálatába állítja ezeket a tulajdonságokat, s azt tűzi ki céljának. Ez azt jelenti, hogy az élet általános és végső céljának a Mindenható Allah megelégedésének megszerzését tűzi ki, s minden cselekedetét e cél szolgálatára rendeli, és tökéletesíti istenszolgálatát. Ha az alvást, evés-ivást, a gyermekek és vagyon szerzését és a többi, számtalan emberi tevékenységet sikerül olyan mederbe terelnie, hogy az isteni megelégedést nyerje el általuk, akkor valóban sikerült ezeket az istenszolgálat és jótettek részévé tennie.

Ezért, ha az ember magasabb rendű természetéhez illő bölcsességgel a muszlimnak sikerült kivetnie a szívéből mindent, ami nem szolgálja a Mindenható Allah megelégedését, az a valódi engedelmesség, és valódi hősiesség.

Az ikhlasz az alapfeltétele annak, hogy a cselekedetek elfogadottak lehessenek a Mindenható Allah előtt.

Az ikhlasz azt jelenti, hogy meg tudjuk őrizni szívünket az evilági érdekektől, hogy képesek legyünk Allahhoz közeledni.

Az ikhlasz gyümölcse pedig az ihszan, ami azt jelenti, hogy a szolga úgy viselkedik és úgy végzi istenszolgálatát, mintha látná Allahot, s képes átérezni, hogy minden pillanatban isteni megfigyelés alatt áll.

Az ikhlasz által a szolga elnyeri a legnagyobb jót, a Mindenható Allah megelégedését.

A Mindenható Allah teremtményeitől azt várja el, hogy cselekedeteik célja az Ő megelégedésének elnyerése legyen. A Kegyes Korán azt mondja:

“Bizony, igazsággal küldtük le neked a Könyvet, szolgáld hát Allahot, őszinte hittel Neki szentelve a vallást.” (A csapatok, 39:2)

“Mondd: „Bizony, az parancsoltatott nekem, hogy szolgáljam Allahot, őszinte hittel Neki szentelve a vallást” (A csapatok, 39:11) 

Az isteni jelenlétből elűzetett Iblísz pedig azt mondta:

“Uram! Azért, mert félrevezettél engem, jónak tűntetem majd fel előttük azt a földön, és félrevezetem őket mind, kivéve az őszinte hitű szolgáidat közülük.” (Al-Hidzsr, 15:39) 

Az ája szerint a Sátán csak és kizárólag azokat képes megtéveszteni, akikben nem elég erős az ikhlasz. Az ikhlasszal rendelkező szolgákra azonban nincs semmilyen befolyása. Ezért a Mindenható Allah így viszonozza a Sátán szavait:

“Ez az egyenes út, amely Hozzám vezet. Bizony, ami a szolgáimat illeti, nincs hatalmad felettük, kivéve, akik téged követnek a félrevezetettek közül.” (Al-Hidzsr, 15:41-42)

“Bizony, nincs hatalmad az Én szolgáim felett! És Urad elegendő Védelmezőként.” (Az Éjszakai Utazás, 17:65) 

Egy hadísz kudszi szerint a Mindenható Allah azt mondja:

Az ikhlasz egy olyan titok az Én titkaim közül, amelyet csak azoknak a szívébe helyezek szolgáim közül, akiket szeretek. Nem tudnak róla sem az angyalok, hogy feljegyezzék, sem a sátánok, hogy megrontsák.”

Az ikhlasz olyan hatalmas, minden cselekedethez elengedhetetlen kegy, hogy egy hadísz így fejezi ki, hogy hiányában lehetetlen a menekvés:

Minden ember el fog veszni, s csak a tudással rendelkezők menekülnek meg. És a tudással rendelkezők is el fognak veszni, kivéve azok, akik a tudásuk szerint cselekszenek. De még a tudásuk szerint cselekvők is el fognak veszni, kivéve azok, akikben van ikhlasz. De még az ikhlasz birtokosai is nagy veszélyben vannak.”

Ezt az igazságot a Kegyes Korán így fogalmazza meg:

“Kivéve Allah őszinte szolgáit” (A felsorakozottak, 37:40)

“Ti, akik hisztek! Vigyázzatok saját magatokra. Akik tévelyegnek, azok nem árthatnak nektek, ha ti vezetve vagytok. Allahhoz fogtok mind visszatérni, és Ő majd tájékoztat titeket arról, amit cselekedtetek.” (Az asztal, 5:105) 

Az ikhlasz az őszinte, tiszta szándékot jelenti, s az istenszolgálat épsége és áldása ettől függ.

Mevlana Rumi így szól azokhoz, akik ikhlasz nélkül végzik az istenszolgálatot:

Ej, te gáfil, tudatlan ember! Bárcsak képes lennél arcodat az Igaz felé fordítani, mikor leborulsz! Bárcsak ismernéd annak jelentését, hogy „Minden hiányosság felett áll Hatalmas Uram!” Bárcsak képes lennél ne csak a testeddel, hanem szívedben is leborulni!”

Az ikhlasz nélkül végzett istenszolgálat tele van társakkal és tökéletlenséggel. Vagyis az a titok, amely éppé és a Túlvilágra irányulóvá teszi az istenszolgálatot, az ikhlasz. Akik nem így végzik, azokról a Kegyes Korán azt mondja:

“Hát jaj az imádkozóknak, akik az imájukban hanyagok!” (A szívességek, 107:4-5)

Az ikhlasz a szív őrizkedése attól, hogy a Mindenható megelégedésén kívül bármi mást tegyen részessé a cselekedetei céljában. Csak az így végzett istenszolgálat a „jócselekedet”. A Mindenható Allah azt mondja:

“És bizony, tanulság van számotokra a jószágokban. Inni adunk nektek abból, ami a hasukban van – a trágya és a vér között – tiszta tejet, amely jólesik az ivóknak.” (A méh, 16:66) 

A Korán-tudósok szerint ez az ája arra is utal, hogy a cselekedeteket a hiábavalóságoktól, ahogyan a tejet a vértől és tisztátalanságtól, a tisztaságuk választja el. Ahogy a tej tisztasága azt jelenti, hogy nem keveredik bele a vér vagy a trágya, úgy a cselekedetek tisztaságát az adja, hogy egyedül a Mindenható Allah megelégedését keressük általuk.

Ezért mondta azt Dzsunaid Bagdadi:

Az ikhlasz azt jelenti, hogy a cselekedetet a szennytől megtisztítjuk.”

Allah egy barátja pedig azt mondja:

Ha valaki bizonyos a saját ikhlaszában, az bizonyos értelemben az ikhlasz hiányát jelenti.”

Amikor a tanítványok Jézus prófétát (a.s.) a tiszta, őszinte cselekedetekről kérdezték, ő azt felelte:

Az a tiszta, őszinte cselekedet, amit a cselekvő úgy végez, hogy Allah megelégedésén kívül nincs más vágya.”

Tehát az ikhlasz azt jelenti, hogy a cselekedetek mentesek minden spirituális szennytől, elsősorban a képmutatástól. Mert a képmutatás az ikhlaszt beszennyező és azt megsemmisítő legsúlyosabb és legveszélyesebb tulajdonság. Aki tetteinek hajtóereje a képmutatás, az rejtett társítást követ el, és büntetést fog érdemelni.

Egy hadísz azt mondja:

A Feltámadás Napján az első ember, akit Allah elé visznek, egy hősi halált halt mártír lesz. A Mindenható Allah emlékezteti őt a kegyekre, amiket neki adott, ő pedig emlékezik majd, és elismeri, hogy megkapta azokat. Allah megkérdezi tőle:

- És te mit tettél mindezért cserébe?

- Uram, harcoltam a Te utadon, míg mártírhalált nem haltam! – feleli az ember.

- Hazudsz! Te azért harcoltál, hogy azt mondják rólad, mekkora hős vagy! És azt is mondták (vagyis a kívánt jutalmat megkapta még az előző világban, és nem maradt semmije a Túlvilágra) – mondja neki Allah, és parancsot ad, hogy arccal előre hajítsák a Tűzbe.

Aztán Elé hoznak egy embert, aki tudományt tanult, tanított, és a Koránt recitálta. A Mindenható Allah emlékezteti őt a kegyekre, amiket neki adott, ő pedig emlékezik majd, és elismeri, hogy megkapta azokat. Allah megkérdezi tőle:

- És te mit tettél mindezért cserébe?

- Uram, tudományt tanultam, tanítottam, és a Te megelégedésedért a Koránt recitáltam! – feleli az ember.

- Hazudsz! Te azért tanultál, hogy tudósnak nevezzenek! És azért recitáltad a Koránt, hogy azt mondják rólad, milyen szépen olvasol. És azt is mondták – mondja neki Allah, és parancsot ad, hogy arccal előre hajítsák a Tűzbe.

Aztán előhoznak egy embert, akinek Allah mindenféle vagyont és lehetőséget adott. A Mindenható Allah emlékezteti őt a kegyekre, amiket neki adott, ő pedig emlékezik majd, és elismeri, hogy megkapta azokat. Allah megkérdezi tőle:

- És te mit tettél mindezért cserébe?

- Uram, nem tartottam vissza a vagyonomat egyetlen helyről sem, és adakoztam, költöttem a Te utadon, a Te megelégedésedet keresve! – feleli az ember.

- Hazudsz! Te azért tetted mindezt, hogy azt mondják rólad, milyen bőkezű ember vagy. És azt is mondták – mondja neki Allah, és parancsot ad, hogy arccal előre hajítsák a Tűzbe. (Muslim, Imáre, 152)

Ez a hadísz olyan egyértelműen bizonyítja, hogy a cselekedetek elfogadásának feltétele az ikhlasz, hogy láthatjuk: még a legnagyobb jótetteknek, mint a mártírhalálnak, a tudás tanításának vagy adakozásnak sincs semmi haszna, ha nem a Mindenható Allah megelégedését keresve történik.

Tehát a valódi hit nemcsak puszta szavakból, a valódi jótett pedig nemcsak száraz, lélek és tartalom nélküli cselekedetekből áll. Az ad nekik értéket, ha a szív mélyéből fakadó, őszinte érzésekkel hiszünk a Teremtőben, Hozzá kötjük szívünket, parancsait és tiltásait készségesen elfogadva, s nem tűzünk ki mást célunknak, mint az Ő megelégedését. Ellenkező esetben a szolgát a képmutatás fenyegeti. Ha nem sikerül megszabadulnia ettől a tulajdonságtól, saját alsóbb énje rabszolgájává válik, és az isteni büntetést érdemli ki. A Mindenható Allah azt mondja:

“Láttad-e azt, aki a saját vágyait teszi meg istenének?” (A térdelő, 45:23) 

Ez azt jelenti, hogy a Mindenható Allah olyan hitet és cselekedeteket vár el tőlünk, amelyeket őszinte szívvel, az Ő megelégedését keresve végzünk.

Milyen szépen mutatja be a megtisztult és az ikhlaszt elért szív bűnbánatát az alábbi történet:

A Társak egyike lopást követett el, de nagyon megbánta, s őszinte, mély bűnbánat töltötte el. Allah Küldötte (s.a.w.) elé ment, és azt akarta, hogy hajtsák rajta végre a törvényes büntetést. Ezért levágták a kezét, ő pedig a földre hulló kezére nézett, és a szívét eltöltő békességgel és nyugalommal azt mondta:

Te, kezem! Hála legyen annak, aki elválasztott téged tőlem! Különben miattad az egész testem égett volna!”

Allah Küldötte (s.a.w.) azt mondta: „Ikhlasszal végezd a cselekedeteidet! (Ha így teszel,) akkor kevés cselekedet is elegendő neked.”

Allah nem a külsőtöket nézi, és nem a vagyonotokat! Hanem (ikhlasz és istenfélelem szempontjából) a szíveteket és a cselekedeteiteket.”

A Mindenható Allah nem azt nézi, hogy ki végzi a legtöbb vagy legkevesebb istenszolgálatot, hanem azt, hogy ki mennyi ikhlasszal végzi. A Kegyes Koránban azt mondja erről:

“Ő az, aki megteremtette a halált és az életet, azért, hogy próbára tegyen benneteket: melyiktek a legjobb (vagyis a leginkább ikhlasszal cselekvő) a cselekedeteiben.” (Az uralom, 67:2) 

A Mindenható Allah különböző próbatételeknek veti alá szolgáit, hogy kiderüljön, jók-e a cselekedeteik, vagyis ikhlasszal végzik-e azokat. A Kegyes Korán így inti azokat, akiket különféle kínzásoknak vetettek alá azért, mert hívők lettek, hogy az ikhlaszt megőrizve legyenek kitartóak és állhatatosak a vallásukban:

“Alif Lám Mím. Vajon azt gondolják az emberek, hogy hagyni fogják őket, mert azt mondják: „Hiszünk!”, és nem lesznek próbára téve? És bizony, próbára tettük azokat is, akik előttük voltak, hogy Allah megtudja, bizonyosan nyilvánvalóvá tegye mindenki számára, hogy kik az igazak, és kik hazugok.” (A pók, 29:1-3)

Azonban az ikhlasz fogalmát jól meg kell értenünk. Egyáltalán nem helyes, ha valaki felhagy a jótettekkel csak azért, mert fél attól, hogy nem tud ikhlasszal cselekedni, és fél a képmutatástól. Nem arra kell törekednünk, hogy felhagyjunk a cselekedetekkel, hanem arra, hogy a lehetőségekhez mérten szívünket megtisztítva igyekezzünk tökéletesíteni őket. Mert az ikhlaszhoz vezető út tele van nehézségekkel. Nem olyan cél, amit azonnal és egyszerűen el lehet érni. Az ikhlasz a legmagasabb csúcs, amire az ember emelkedhet. A legmagasabb csúcsra pedig csak lépésről lépésre juthatunk fel. Ezen az úton emberi akaratunkat is használnunk kell, és a Mindenható Allah kegyéért és áldásáért is fohászkodnunk kell.

A szívünket a Teremtőn kívül minden mástól megőrizve, az ép szívhez való eljutás útján akkor járhatunk sikerrel, ha a szert tudunk tenni a következő tulajdonságokra:

- Az Allahról való megemlékezés, a zikr által együtt vagyunk Allahhal, s elérjük az ihszan érzését, vagyis állandóan az isteni megfigyelés alatt érezzük magunkat.

- Szívünket Mohammed prófétához (s.a.w.) kell kötnünk, szívünkben mindig frissen kell tartani a jóravalók és igazak iránt érzett szeretetet, az ő viselkedésüket kell példának vennünk, ilyen módon részesülve a spirituális energiából (fejz) és áldásokból.

- Az előadások, szohbetek során meg kell élnünk a vallási testvériséget, s azáltal, hogy kedvességet, önfeláldozást mutatunk, s megosztjuk velük saját lehetőségeinket, el kell nyernünk testvéreink szívét, és tökéletesíteni a sajátunkat.

- A szolgálat által minden teremtményt szívünk szeretetébe, irgalmasságába kell fogadnunk.

- Helál ételekkel kell táplálnunk testünket, ezt az Allah által ránk bízott értéket. Ha figyelünk a helál ételre, szívünk hajlik az Allah iránti engedelmességre, s testünk a jó forrása lesz.

A lényeg az, hogy mindezen tulajdonságokkal és feltételekkel a legnagyobb isteni kegyelem, a legkülönlegesebb teremtett dolog, a szívünk világában megnyilvánuljanak az Iszlám szépségei, és cselekedeteinkben valódi ikhlasz nyilvánuljon meg.

Urunk! Add meg nekünk az ikhlaszt, amely titok a Te titkaid közül! Add, hogy mi is részesedjünk Allah barátai szívének világából, akik az ezért a kegyért érzett hálával szolgálnak Téged!

Ámin.